Két hete azon agyaltam, hogy hogyan fogunk felkelni ezen a napon, mert az egészséges rendelésre kellett mennünnk 8-9ig. Az én babám pedig ilyen ,,korán,, nem igazán szokott ébren lenni! Hát gondltam valahogy majd megoldjuk.
Reggel apa elment Zolival dolgozni olyan negyed 7 felé, akkor már mocorgott Emmus, imádkoztam, hogy csak 7ig bírja ki, de persze nem bírta és fél 7kor jelezte, hogy mostmár igazán kivehetném és adhatnék neki reggelit! Fél óra alatt megreggelizett, majd próbáltam ébren tartani szegénykémet, mindent máskéntcsináltam, nem az ágyba szopizott, hanem a fotelba, utána mentem vele egy büfikört a konyhába, szépen fel is ébredt vigyorgott is egy kicsit, elmeséltem neki, hogy hová is megyünk és biza nem lesz ám kellemes de túléljük, mert muszáj!
Nyolc óra felé, már nagyon aludni akart szegénykém, húú gondoltam lesz majd ordítás mert nem hadjuk aludni! Jött papa nyolcra és elindultunk, a kocsiba szépen megnyugodott és persze mire odaértünk a rendelőhöz becsukta a szemét! Szerencsére nem volt senki csak egy pici lányka akit már az anyukája vetkőztetett. Minket is behívtak, majd a védő néni megmérte Emmust: 4880 g és 59 cm. Doktor néni megvizsgált elölről hátulról, majd következtek a szurik! Jobb combi DiPerTe, bal combi Prevena, ez utóbbitól jobban sírt szegénykém, de mondták is hogy az fájdalmas! Utána sikerült megnyugtatnom, felöltöztünk aztán mentünk is hazafelé!
Otthon gyorsan cicizünk egyet, majd 10-12ig mozdulatlanul aludt szegénykém! Hál' istennek nem volt nyűgös délután sem, csak a hasikája fájt egy kicsit!
Szerintem VigyorEX volt a szuriba!
